Örömömre szolgál tájékoztatni tagjainkat és a munkánk iránt érdeklődőket egyaránt, hogy a fib (Nemzetközi Betonszövetség) átalakította munkabizottságainak rendszerét a fejlődés kihívásainak követésére. 2015. Január 1-től a következő ábra jobb oldalán szereplő munkabizottságokban szerveződik a feladatok megoldása.
A fib (Nemzetközi Betonszövetség, franciául: fédération intentional du béton, angolul: International Federation for Structural Concrete) két nemzetközi szervezet összeolvadása révén jött létre 1998. május 24-én. Az egyik a FIP (Fédération Internationale de la Précontrainte), a másik a CEB (Comité Euro-international du Béton) volt.
A fib folytatja elődei tradícióit, és így célkitűzései: vasbeton szerkezetek műszaki, gazdasági, esztétikai és környezetvédelmi színvonalának emelése a kutatási és alkalmazási eredmények nemzetközi szintű elemzése révén, amely magában foglalja a következőket:
A kutatás ösztönzését, valamint a kutatási és gyakorlati eredmények szintetizálását.
A fib Nemzetközi szervezet munkájában hivatalos tagként közvetlenül részt vesznek a következő magyar kollégáink (munkacsoportok részletes felsorolása s megnevezése alábbiakban található):
Dr. Balázs L. György Presidium, Technical Council, Com. 4.,
TG 2.1, TG 2.3, TG 4.1, TG 5.1, Com. 9 (elnök),
fib awards for young engineers (zsűri tag) Dr. Borosnyói Adorján TG 2.1, TG 5.1 Czoboly Olivér Attila Com. 9 (titkár) Dr. Lenkei Péter Com 8 Dr. Lublóy Éva TG 2.3, TG 4.1 Dr. Madaras Gábor Com 8 Sólyom Sándor TG 5.1
Korábbi években a nemzetközi munkacsoportok tagjai voltak még: Beluzsár János, Dr. Erdélyi Attila, Dr. Józsa Zsuzsanna, Lakatos Ervin és Telekiné Királyföldi Antónia is.
A nemzetközi szervezetnek öt kontinensről 43 ország vált tagjává: Anglia, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, India, Irán, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Lengyelország, Libanon, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Tunézia, Új-Zéland, Ukrajna, USA.
Döntéshozó szervezet a Közgyűlés (General Assembly), míg műszaki kérdésekben kérdésekben a Műszaki Tanács (Council) terjeszt elő javaslatot. Magyarország a nemzetközi szervezet Közgyűlésén két szavazattal rendelkezik (a tagországok 1-4 szavazati joggal rendelkezhetnek a tagdíjfizetés mértékének megfelelően).
A nemzetközi szervezet munkáját a Közgyűlés által kétévente megválasztott elnök vezeti, akinek munkáját választott, ill. felkért tagokból álló elnökség (Presidium) támogatja. A két éves elnöki munka lejárta után az elnök közvetlen megelőző elnökként (Immediate Past-President) továbbra is részt vesz az elnökség munkájában.
2015-2016 | Harald S. Müller (D) |
2013-2014 | Gordon Clark (UK) |
2011-2012 | György L. Balázs (H) |
2009-2010 | Michael Fardis (GR) |
2007-2008 | Hans-Rudolf Ganz (CH) |
2005-2007 | Giuseppe Mancini (I) |
2002-2004 | Jim Forbes (AUS) |
2000-2002 | Joost Walraven (NL) |
1998-2000 | Michel Virlogeux (F) |
Presidents of | Presidents of |
1987-98 Roy Rowe (UK) | 1996-98 Michel Virlogeux (F) |
1983-87 Theodossios Tassios (GR) | 1992-96 Jan Moksnes (N) |
1979-83 Julio Ferry-Borges (P) | 1988-92 René Walther (CH) |
1971-78 Andrew Short (UK) | 1984-88 Hans Wittfoht (D) |
1968-71 Hubert Rüsch (D) | 1982-84 John Derrington (UK) |
1957-68 Franco Levi (I) | 1978-82 Roger Lacroix (F) |
1953-57 André Balency-Béarn (F) | 1974-78 Ben C. Gerwick Jr. (US) |
1970-74 Gerrit F. Janssonius (NL) | |
1966-70 Franco Levi (I) | |
1961-66 Yves Guyon (F) | |
1958-61 Eduardo Torroja (E) | |
1953-58 Eugéne Freyssinet (F) |
A nemzetközi szervezet munkabizottsági munkájában mindazok részt vehetnek, akik elért eredményeikkel nemzetközi szintű elismertségre tettek már szert. A munkabizottságok tagjainak sorába felvételt lehet nyerni a bizottság vezetőjének felkérésére, ill. felajánlkozás alapján.
A teljesség kedvéért, a következőkben felsoroljuk a Commission-ok, Task Group-ok és Working Party-k sorát a 2015. január 1-i állapotnak megfelelően.
Task Group 1.1: Bridges |
Working Party 1.1.2: Bridges for high-speed trains Working Party 1.1.3: Corrugated steel web bridges Working Party 1.1.4: Integral bridges |
Task Group 1.2: Concrete structures in marine environments | Working Party 1.2.1: Floating concrete structures Working Party 1.2.2: Submerged floating tunnels (SFT) |
Task Group 1.3: High-rise buildings | |
Task Group 1.4: Tunnels | Working Party 1.4.1: Tunnels in fibre-reinforced concrete |
Task Group 1.5: Structural Sustainability | |
Task Group 1.6: History of concrete structures | |
Task Group 1.7: Construction of concrete structures |
Task Group 2.1: Serviceability models |
Working Party 2.1.1: Long-term behaviour of prestressed concrete bridges Working Party 2.1.2: Restrained and imposed deformations |
Task Group 2.2: Ultimate limit state models | Working Party 2.2.1: Shear in beams Working Party 2.2.2: Shear in members with steel fibres Working Party 2.2.3: Punching and shear slabs Working Party 2.2.4: Strut and tie modelling |
Task Group 2.3: Fire design of concrete structures | Working Party 2.3.1: Spalling design Working Party 2.3.2: Performance-based fire design Working Party 2.3.3: Fire resistance of concrete tunnels |
Task Group 2.4: Computer-based modelling and design | Working Party 2.4.1: Nonlinear dynamic analysis for seismic evaluation of RC frames |
Task Group 2.5: Bond and material models | Working Party 2.5.1: Bond of plain reinforcement Working Party 2.5.2: Standard method of test for bond |
Task Group 2.6: Composite steel-concrete construction | |
Task Group 2.7: Design for extreme events | |
Task Group 2.8: Safety and performance concepts | |
Task Group 2.9: Fastenings to structural concrete and masonry | Working Party 2.9.1: Review of current fib model with a view to Model Code 2010 and model for anchor reinforcement Working Party 2.9.2: Open topics in the current design guide Working Party 2.9.3: Shear lugs Working Party 2.9.4: Fatigue loading Working Party 2.9.5: Bonded anchors under sustained load Working Party 2.9.6: Post-installed reinforcement - Harmonization of rules for reinforced concrete and anchorages with bonded anchors and post-installed Working Party 2.9.7: Splitting of bonded anchors Working Party 2.9.8: Required stiffness of baseplates Working Party 2.9.9: Fire Resistance of anchors and post-installed reinforcement |
Task Group 4.1: Fibre-reinforced concrete | |
Task Group 4.2: Ultra high performance fibre-reinforced concrete | |
Task Group 4.3: Structural design with flowable concrete | |
Task Group 4.4: Aesthetics of concrete surfaces | |
Task Group 4.5: Performance-based specifications for concrete | |
Task Group 4.6: Constitutive laws for concretes with supplementary cementitious materials |
Task Group 5.1: FRP (Fibre Reinforced Polymer) reinforcement for concrete structures | |
Task Group 5.2: Reinforcing steels and systems | Working Party 5.2.1: Guidelines for detailing |
Task Group 5.3: Manual for prestressing materials and systems | |
Task Group 5.4: Recommendations for Ground anchor systems | |
Task Group 5.5: Cables for cable-supported bridges | |
Task Group 5.6: Behaviour under cryogenic conditions | |
Task Group 5.7: Dismantlement and re-use of reinforced and prestressed concrete structures | |
Task Group 5.8: External tendons for bridges |
Task Group 6.1: Prestressed hollow core floors | |
Task Group 6.2: Quality control for precast concrete | |
Task Group 6.3: Sustainability of structures with precast elements | |
Task Group 6.4: Precast concrete towers for wind power generators | |
Task Group 6.5: Precast concrete bridges | |
Task Group 6.6: Retrofitting of precast seismic structures | |
Task Group 6.7: Precast concrete in tall buildings | |
Task Group 6.8: Terminology for precast concrete | |
Task Group 6.10: Precast concrete buildings in seismic areas – Practical aspects | |
Task Group 6.11: Precast insulated sandwich panels | |
Task Group 6.12: Planning and design handbook on precast building structures |
Task Group 7.1: Sustainable concrete – general framework | |
Task Group 7.2: Application of environmental design to concrete structures | |
Task Group 7.3: Concrete made with recycled materials – Life cycle perspective | |
Task Group 7.4: Sustainable civil structures | |
Task Group 7.5: Environmental product declarations (EPD) and equivalent performance of concrete |
Task Group 8.1 Model technical specification for repairs and interventions | |
Task Group 8.2 Birth and re-birth certificates & through-life management aspects | |
Task Group 8.3: Operational document to support Service Life Design | |
Task Group 8.4: Life Cycle Cost (LCC) - Design life and/or replacement cycle | |
Task Group 8.5: Durability of post-tensioning systems | |
Task Group 8.6: Calibration of code deemed-to-satisfy provisions for durability |
A Bizottságok (Com) és Munkabizottságok (TG) felsorolásából látható, hogy a Nemzetközi Betonszövetség tevékenysége áttekinti a vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek anyagának tervezési, kivitelezési és fenntartási kérdéseinek teljes skáláját.
A FIP és a CEB Magyar Tagozatainak egyesítéséről a döntés már az 1997. december 17-én, az összevont közgyűlésen megtörtént. A fib Magyar Tagozata az 1997. december 17-én kelt alapszabály szerint működik.
Az Alapszabály szerint a fib Magyar Tagozat (továbbiakban Egyesület) célja elősegíteni a vasbeton és a feszített vasbeton szerkezetek fejlesztését és alkalmazását előadások, ankétok, tudományos fórumok szervezésével és más módon.
Tevékenységével elősegíti a magyar építő- és építőanyag-ipar, valamint az építőiparral kapcsolatos tervező vállalatok munkáját, a szakmai információk áramlását, más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást és a tagok bekapcsolódását a nemzetközi szervezet munkájába.
Az Egyesület képviselőket delegál a fib nemzetközi munkabizottságaiba, és elősegíti a munkabizottsági eredmények hazai megismertetését és hasznosítását.
Az Egyesületnek tagjai lehetnek mindazok a bel- és külföldi természetes vagy jogi személyek, akik, ill. amelyek az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Az Egyesületnek lehetnek pártoló tagjai is. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki, ill. amely nem rendes tagja az Egyesületnek, de annak tevékenységét rendszeresen vagy esetenként erkölcsileg vagy anyagilag támogatja. A pártoló tagok tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület rendezvényein.
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szervezete a közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. Hatáskörébe tartoznak az alapszabállyal, a költségvetéssel és a tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos feladatok.
Az Egyesület tisztségviselői: elnök, alelnök, titkár és PR-felelős, akiket a közgyűlés 4 évre választ. A közgyűlés 2014. december 1-én a következő tisztségviselőket választotta:
elnök: | Dr. Balázs L. György |
alelnök: | Dr. Madaras Gábor |
titkár: | Dr. Kovács Tamás |
kapcsolattartó: | Magyar János. |
Az Egyesület az iparral való kapcsolattartás érdekében legfeljebb héttagú Tanácsadó és Támogató Testületet választ, szintén négyévenként.
Az Egyesület közgyűlése örökös tiszteletbeli elnök címet adományozhat korábbi elnökeinek és olyan tagjainak, akik az Egyesület életében kiemelkedő munkát végeztek. A fib Magyar Tagozat örökös tiszteletbeli elnökei: Dr. Garay Lajos, Dr. Fogarasi Gyula, Tamás László és Dr. Tassi Géza.
A fib Magyar Tagozata tagokat delegálhat a fib nemzetközi szervezet bizottságaiba és munkabizottságaiba. Ők részt vesznek a nemzetközi szervezet munkájában, és az ott folyó tevékenységükről tájékoztatják a Magyar Tagozat tagjait. Megbízatásuk időtartama független a tisztségviselők választásának periódusától.
A fib Magyar Tagozat fő tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés.
Ennek egyik formája, hogy a nemzetközi szervezet bizottságaiban végzett munkájáról Bulletin-ok jelennek meg. Ezáltal a legfrissebb szakmai-tudományos ismereteket juttathatják el tagjaiknak és az egyéb érdeklődőknek. Emellett a nemzetközi szervezet szimpóziumairól, konferenciáiról, amelyeken az Egyesület érdemben képviselteti magát, idehaza beszámolót tartanak. Szakmai programjaikat mindig másik tagvállalatnál tartják, s ezúttal ők is bemutatkozhatnak.
Igen fontos szakmai-tudományos lépés volt 1998-ban az, hogy az Egyesület 1999-től kezdve Vasbetonépítés címmel új folyóiratot jelentetett meg [Balázs L. György (1999)]. Ez a folyóirat írásos fórumot biztosít a vasbeton anyagaival és a vasbeton, valamint feszített vasbeton szerkezetekkel kapcsolatos elemző – gyakorlati és elméleti – cikkek számára a szerkezet-, a víz- és a közlekedésépítés területeit összefogva. Ezen belül foglalkoznak a vasbeton szerkezetek megvalósulását elősegítő minden egyes területtel, amelyek magukban foglalják a tervezés, a kivitelezés, az anyaggyártás (beleérve az adalékszereket), a betontechnológia, az előre gyártás, a beruházás, az üzemeltetés, a felújítás, a kutatás, a műszaki szabályozás és a minőségbiztosítás kérdéseit.
A címbeli Vasbetonépítés szó mindezeket hivatott tükrözni. A vasbeton szóba pedig a hagyományos értelmezés mellett beleértjük beton oldalról a könnyű adalékos és egyéb különleges betonokat, valamint a betétek oldaláról a legújabb, korrózióálló, nem acél anyagú betéteket is.
A Vasbetonépítés című folyóirat negyedévenként jelenik meg magyarul, amit évente kiegészít egy ötödik, angol nyelvű szám a négy magyar nyelvű szám cikkeiből készített válogatásként.
Főszerkesztő: Dr. Balázs L. György.
Az elmúlt 4 év során fokozatosan bővült a Vasbetonépítés folyóirat előfizetői köre, és kiterjed az egész országra.
A magyar nyelv ápolása és a magyar vasbetonismeret terjesztése érdekében – egy program keretében – ingyenesen elküldik a folyóiratot határainkon túl élő magyar építő- és építészmérnököknek.
A fib Magyar Tagozata Palotás László-díjat alapított, amellyel a vasbetonépítés terén elért kimagasló eredményeket ismerik el. A díjjal a tervezés, a kivitelezés, a kutatás-fejlesztés és az oktatás terén, valamint az ezekhez csatlakozó területeken ismerik el évente egy-egy hazánkban, ill. határainkon túl élő magyar mérnök kimagasló eredményeit. A Palotás-díjat először 2000-ben adtuk át.
2018-ig Palotás László-díjat kaptak:
2018 | Dr. Träger Herbert | |
2017 | Tápai Antal | |
2016 | Dr. Orosz Árpád Dr. Seidl Ágoston | Dr. Kokai Tibor |
2015 | Dr. Kausay Tibor | |
2014 | Orosz Károly Dr. Tariczky Zsuzsánna | |
2013 | Dezső Zsigmond | |
2012 | Dr. Kovács Károly | |
2011 | Dr. Dulácska Endre | |
2010 | Mátyássy László | Dr. Robert T. Ratay (USA) |
2009 | Beluzsár János | |
2008 | Dr. Szeremi László | Dr. Polonyi István (D) |
2007 | Dr. Lenkei Péter Dr. Loykó Miklós | Dr. Iványi György (D) |
2006 | Dr. Ujhelyi János | Dr. Zvonimir Marić (Hk) |
2005 | Becze János Dr Tassi Geza | Dr. Windisch Andor (D) |
2004 | Mentesné Zöldi Sarolta | Dr Gallus Rehm (D) |
2003 | Dr. Erdélyi Attila | Dr. Popovics Sándor (USA) |
2002 | Polgár László | Dr. Kiss Zoltán (Ro) |
2001 | Dr. Almási József | Dr. Jávor Tibor (Sk) |
2000 | Wellner Péter | Dr. Köllő Gábor (Ro) |
A díjat Palotás László egyetemi tanárról, Kossuth-díjasról, az MTA rendes tagjáról azért nevezték el, mert az anyagtudományban és a vasbetonépítésben elért eredményei és az ismeretek terjesztése révén mind hazánkban, mind külföldön nagy elismertségre tett szert, tehát példaképnek lehet tekinteni.
All of the pages on this website are the copyright of Hungarian Group of fib